Isten. Érdekes téma a vallás. Érdekesen alakult a hozzáállásom az egész témához. Én nem egy vallásos családból származom, a szüleim úgy gondolták, hogy rám bízzák majd a döntést. Ők sem gyakorolják egyáltalán. Lehet mondani, hogy ateista családból származom és gyerekkoromban teljesen ateista voltam úgy 15-16 éves koromig. Ekkor elkezdődött bennem valami keresése és bár a bibliában nem tudtam hinni, mégis hinni akartam valami felsőbbrendűségben. Kialakítottam a fejemben a saját vallásomat, a bencizmust. Hm. Kitalált szó, a kitalált nevemből alkotva. Jó vagyok? :D

Van a Gellért-hegyen, fent, majdnem a Citadellánál egy park. Filozófusok kertje a neve. „Egymás jobb megértéséért”, ez áll a kert kapujában. Van ott egy szobor. Pontosabban egy szoborcsoport, ami valahogy így néz ki:

Van egy kör, aminek a közepén van egy gömb. Egy kis gömböc. Körülötte állnak alakok, a világ különböző vallásainak vezetői, nagy alakjai.  Ekhnaton, Jézus, Lao-ce, Ábrahám, Jézus, a háttérben Gandhi, Bódiddharma, Assisi Szent Ferenc láthatóak. Mindenki a gömb előtt tiszteleg, felé fordul.

Elmondom mit jelent nekem ez a szoborcsoport:

A gömb szimbolizál valamit, ami minden vallás felett áll. Nevezhetjük erkölcsnek, emberségnek, bárminek. A vallások pedig igazából csak ennek az egyetemes, minden felett álló eszmének a különböző nyelveken, különböző koroknak és népeknek megfogalmazott megnyilvánulásai. Mindegy mi a vallás. A lényeg a gömböc. A vallás csak egy út, egy tanítás, egy szabályrendszer, amibe lehet kapaszkodni, hogy a gömbnek megfelelően éljünk. Hogy jó emberek legyünk. Ez a lényeg. Jó embernek lenni. Van akinek vallás sem kell ehhez és jó ember és van aki hiába vallásos, valójában rossz ember. Ez a szoborcsoport szimbolizálja a bencizmust, az én kitalált vallásomat, ami a kamaszkori önmagamat jellemezte.

D mélyen vallásos családból származik. Ez nagyon tetszett nekem. A kapcsolatunk tetőpontján, amikor még mindketten közös jövőt terveztünk, sőt még arról is beszéltünk milyen lesz, ha gyerekünk lesz, elmondta, hogy szeretné nevelni őket. És nagyon tetszett nekem. Ígérem egyszer majd lesz olyan bejegyzésem is, amiben D nem szerepel, de ez a mai, ez csak róla szól, tisztán róla, neki dedikálva. Remélem egyszer majd olvassa..

D családja az elképzelhető legjobb család. Imádtam a családját. Annyira összetartanak, annyira szeretik egymást, annyira szerves része az egész családnak a humor. Soha nem találkoztam egyikőjükkel sem, mégis D annyit beszélt róluk és engem őszintén érdekelt minden. Megszerettem őket, úgy, hogy nem is láttam még őket soha. A része akartam lenni ennek a családnak. Holnap lesz egy hete, hogy megszületett a bátyjának a kislánya. Nem tudom hogy, de megéreztem és átéltem belül a boldogságát. Biztos vagyok benne, hogy élete egyik legszebb napja lehetett ez és azóta babalázban ég. Sajnálom, hogy nem gratulálhattam már neki. Ő lesz a keresztanyja a kicsinek.

D-vel az első találkozásunk egy templom mellett volt. Van a templom mellett egy kis park, oda ültünk le. Megszerettem ezt a templomot és mindig ez a randi fog eszembe jutni róla. Azt hiszem D mellett sokkal közelebb kerültem a valláshoz. Talán azért is, mert láttam, hogy mennyire jól működik az ő családja az enyémhez képest, másrészt pedig a decemberi összeomlásomkor annyira magam alá kerültem, annyira úgy éreztem, hogy az egész életem összedől, hogy már nem volt mibe kapaszkodnom és a vallás tökéletes mentsvár ilyenkor. Írtam a templomnak egy emailt :D Írtam, hogy kereszteljenek meg és segítsenek, mert nem tudom mit kell tennem, mert nincs kihez fordulnom, nincs senki vallásos a családomban. Másfél hónap múlva válaszoltak, de legalább válaszoltak. Azt hiszem, ha lemegy a vírus, szeretnék elmenni egy ilyen előkészítőre és szeretnék megkeresztelkedni. Amikor D-vel erről beszéltünk, megviccelt. Beadta nekem, hogy a keresztelés az ilyen rituálé, ami során az ember oldalán egy sebet ejtenek egy késsel, mint Jézusnak és én annyira nem vagyok képben, hogy ezt elhittem. Nagyon nevetett :D

D ilyen volt. Mindig vidám. Azt, hogy közelebb kerültem a valláshoz, azt neki köszönhetem.

És elmondom mi mindent köszönhetek még neki:

• Van egy kutyája, akit imád, mintha a gyereke lenne. Én egész életemben kutyás voltam, mint a nagypapám. Ő utálta a macskákat. A párom meg macskás volt és amióta vele vagyok, azóta macskánk van. Kettő. Aranyosak, de azért nem ugyanaz. Nagyon szeretnék egy kutyát. Valami nagy testű, rövid szőrű, maszkulin fajtát. Még csak pár napja beszélgettünk, amikor mondtam D-nek, hogy mindig is a Cane Corso tetszett a legjobban. D válasza: „Na most kedveltelek meg igazán” Már nem Cane Corsot szeretnék, hanem egy boxert és ha valaha lesz egy, azt neki köszönhetem.

• Köszönöm neki azt a mérhetetlenül sok nevetést és humort, a sok poénkodást. Mindig fontos volt a humor, de D mellett rájöttem, hogy nem csak fontos. Létfontosságú. A humor gyógyír mindenre.

• Köszönöm neki, hogy megmutatta, milyen egy igazi család és adott egy példát ezzel. Én is ilyet szeretnék, amilyen az övéké.

• Köszönöm, hogy megmutatta, milyen az igazi szerelem! Senkinek nem szabadna végigmennie az úton, úgy, hogy legalább egyszer ezt meg nem tapasztalta. Ez mindenkinek járna. Ezért vagyok a leghálásabb, de ugyanakkor van ennek hátránya is. Innentől mindent és mindenkit ehhez fogok mérni. Nem érem be kevesebbel most, hogy már tudom, hogy ilyen is létezik.

• Az elmúlt években elindult bennem egy folyamat, ami során folyamatosan változott meg a véleményem a pénzről. Ezt a folyamatot D koronázta meg, ő fejezte be bennem. Volt egy időszakom, hogy elég jól ment a szekér, mindenem megvolt. Mindenem, ami pénzen megvehető, viszont szinte semmim, ami pénzen nem vehető meg. És ugyan elkezdődött bennem ez a felismerés már 1-2 éve, hogy változtatni kéne, nem igazán tudtam, hogyan is fogjak hozzá. A pénz nem érdekel. Azok a dolgok érdekelnek, amik nem megvehetők és kezdek tisztán látni, hogy mit is kell tennem ezekért. Fúú.. nem tudom elmondani ezért mennyire hálás vagyok.

• Hálás vagyok neki, amiért megnőtt az igényem minőségibb emberi kapcsolatok kialakítására. Szeretném helyrehozni kicsit az elszúrt családi kapcsolataimat. Szeretném kicsit feleleveníteni a rég elfeledett barátságokat. Elkezdtem felvenni a kapcsolatot ilyen emberekkel, akik régen fontosak voltak, csak aztán valahogy más irányt vett az életünk. Van aki lepattint, gondolom nem érti az egészet. Ilyenkor nem erőltetem a dolgot. Talán ő már nem is az az ember, akire én emlékszem. Viszont vannak, akikkel jókat beszélgettem. Van egy régi barátom, akivel 12 éve nem beszélek. Összevesztünk egy nőn. Egykor ő volt a legjobb barátom. Megkerestem és 12 év után bevallottam neki dolgokat, őszintén és volt ami miatt bocsánatot kértem. Nagyon örült, hogy írtam neki. Talán újra barátok leszünk, de ha nem is, akkor is megkönnyebbültem az egésztől. Lejött rólam egy régi teher. Ezt tisztán D-nek köszönhetem.

• Az emberek nehezen nyílnak meg, mert olyankor sebezhetők. Akit már egyszer, vagy többször meg is sebeztek, az még nehezebben nyílik meg, minden múltbéli seb után egyre kevésbé képes. D kinyitott engem. És meg is lettem sebezve, de ezúttal valami másképp történt. Nyitva maradtam. Lefejtett rólam sok-sok réteget és olyannyira hozzáférek saját magamhoz, ami másnak, aki elindul az önismeret útján, talán több év munkája. Itt állok lecsupaszítva, kinyitva, tisztán. Legszívesebben mindenkinek megmutatnám ezt a blogod, hogy mindenki lássa mi van bennem, mondjuk véletlenül sem szeretném, hogy olyan ember rátaláljon, aki ráismerhet D-re.

Isten ajándéka volt ő nekem. Egy ajándék, ami megváltoztatott, felnyitotta a szemem. 35 éves vagyok. Ez nagyjából egy ember életének pont a fele. Vajon véletlen lenne, hogy pont félidőnél kaptam Istentől egy ilyen ajándékot? Elindult a „B” oldal és szerintem Isten azt szeretné, ha a „B” oldalt tartalmasabban, minőségibben élném, mint az „A”-t. Egy minőségibb emberként, akivé D mellett váltam. Amíg élek, hálás leszek ezért neki.

Kívánom minden férfinak, hogy találjatok egy Nőt, akit Isten a Ti ajándékotoknak szán!

Aki felismerést hoz az életetekbe!

És aki miatt talán jobb, szebb életet élhettek, mint addig!

Kívánom minden Nőnek, hogy találjanak egy férfit, aki Isten ajándékaként tekint rátok!

Akinek Ti jelentitek a mindenséget!

Kívánom mindenkinek, hogy találjatok lelki társat!

És ha megtaláltátok, akkor kívánom, hogy szebb történetet írjatok vele, mint amit nekünk sikerült!

És kívánok minden D-nek nagyon Boldog Névnapot! :’(